Péter I. Zoltán Ady-életrajza
l
Korábban
ilyen igényű Ady-életrajz még nem született. A kiadvány a költő
életének három nagy állomása (Nagyvárad, Párizs, Budapest) szerint
tagolódik három kötetre.
Ugyan könyvtárnyi gazdagságú az
Ady-irodalom, száz évnek kellett eltelnie a költő halála után ahhoz,
hogy teljes életrajza megjelenhessen. A szerző, Péter I. Zoltán, aki
több évtizede hiteles krónikása Nagyvárad irodalmi, közművelődési és
építészeti múltjának, a teljesség igényével használva a rendelkezésre
álló forrásokat – levelek, versek, cikkek, visszaemlékezések –
örökítette meg Ady Endre életét, érmindszenti kisgyermekkorától 1919
január végi haláláig. Megjelennek az életút ismert és kevésbé ismert
helyszínei – Nagykároly, Zilah, Debrecen, Nagyvárad, Temesvár, Párizs,
Budapest –, nyomon követhetjük a kibontakozó költői és újságírói pálya
ívét, feltárul családi, szerelmi, baráti kapcsolatrendszere, a múlt
századelő, a Monarchia utolsó évtizedeinek világa. Hiteles,
részletgazdag portré, izgalmas olvasmány az első teljes Ady életrajz.
PÉTER
I. ZOLTÁN a nemrég elhunyt helytörténész, közíró Nagyváradon született 1949-ben.
Tanulmányai végeztével két évtizedig szülővárosában dolgozott
épületgépész tervezőként. Már ez idő alatt is foglalkozott városa
épített örökségével, Ady váradi életével és munkásságával, de a
rendszerváltást megelőzően nem volt lehetősége publikálásra. 1990 után
szakismereteit a Budapesti Műszaki Egyetem posztgraduális műemlékvédő
szakmérnöki karán fejlesztette.
1990
óta a nagyváradi Bihari Naplóban jelennek meg helytörténeti,
építésztörténeti, műemlékvédő írásai, Ady Endre váradi éveit feldolgozó
kutatásait is itt adta először közre. Szaktanulmányai később Erdély
irodalmi lapjaiban, illetve Budapesten, Szegeden és Debrecenben is
megjelentek.
1994 és 2009 között a Bihari Napló belső munkatársa, majd a Várad folyóirat főmunkatársa.
Szorosan
vett írói és újságírói munkássága mellett Nagyvárad múltjának, épített
örökségének népszerűsítése és ismertetése érdekében részt vett
szülővárosát bemutató dokumentumfilmek elkészítésében. A legismertebb A
tegnap városa, Ráday Mihály filmje.
Első
kötete 1992-ben jelent meg a nagyváradi Varadinum ünnepség keretében. A
következő évben Hogy látva lássanak... címmel Ady Endre nagyváradi
éveit dolgozta fel. Újabb kutatásait 2003-ban Ady Erdélyben címmel
publikálta, melyet Ady és Léda – egy szerelem története (2006), Ady és
Csinszka – Egy másik szerelem története (2008) követte. E két kötet
között jelent meg Ady Endre regényes életrajza Nagyváradon címmel az e
témában folytatott újabb kutatásait is tartalmazó könyve. Külön kötetben
dolgozta fel a költő váradi emlékhelyeit (2004), szerelmeit (2010),
valamint váradi sajtóperét és börtönnapjait Egy kis séta címmel (2012).
Péter
I. Zoltán munkásságát Podmaniczky-díjjal (2004), szülővárosában Pro
Partium-díjjal (2001), Fényes Elek-díjjal (2004) Rimanóczy-díjjal (2014)
a Magyar Kultúráért Díjjal (2005), illetve a Szent László Jubileumi Év
aranyozott emlékérmével (2017) ismerték el. 2010-ben megkapta a Román
Kulturális Minisztérium Kiválósági Oklevelét.
Forrás:
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu