A TITOK HAZUGSÁG.
A MEGOSZTÁS TÖRŐDÉS.
A FÉLREVONULÁS LOPÁS.
Mae, a huszonéves lány még csak pár napja dolgozik álmai munkahelyén, de máris teljesen átalakult az élete. Mihez kezdjen ezekkel a tapasztalatokkal? Dave Eggers sokkoló konkrétsággal rajzolja meg napjaink szép új világ-át. A Kör fiatalos, menő kaliforniai szoftvercég, amelyben nem nehéz ráismernünk a Facebookra vagy éppen Google-re. Lelkesedésük és profizmusuk pillanatok alatt elhozza a tökéletes modernizációt de mi a helyzet a privát szférával és az egyéni szabadságjogokkal? A Kör dermesztő víziója közelebb van hozzád, mint gondolnád.
Valamikor a sci-fik csak fontos könyvek voltak, de nem jók, majd jók lettek és kevésbé fontosak, de egyre kevesebb az olyan regény, amely egyszerre szállítja mindkét minőséget.
Hála az Európa Kiadónak, most magyarul is kézbe vehetjük az egyébként nem zsánerszerző Dave Eggersregényét, A Kört. Rövidre fogva: jól megírt és rendkívül tanulságos mondanivalójú történet ez.
Sajnos a kiadó elég lapos fülszöveget tapasztott a könyv hátuljára, úgyhogy itt az én változatom:
Mae Holland csak egy vidékről Kaliforniába felkerült újonc, aki a technológiai világcég, a Kör központjában elkezdi első napját az Ügyféltapasztalati Osztályon. Lenyűgözi mindaz, amit a Kör jelent: a mindent mérhetővé tevő technológiát, az információ szabadságát, a nem szűnő gondolatot, hogy apró, de radikális lépésekkel a világ egyre jobb hellyé tehető. A Kör most olyan dobásra készül, amivel átírja mindazt, amit magánéletről és szabadságról tanultunk, és ebben Mae-nak is nagy szerepet szán.
Dave Eggers regénye Mae Holland fejlődéstörténete. Azt mutatja meg, hogyan reagál egy poros vidéki miliőből, egy önkormányzati, dögunalmas vállalattól érkező fiatal lány, ha egy rendkívül pörgős, létszámában és jelentőségében is sokkal nagyobb helyre kerül. Egyszerre ironikus és mélyen realista helyzeteket olvashatunk: új munkahelyén a 93%-os ügyfélelégedettség nem elfogadható, ahogy az sem, hogy nem vesz rész munkaidőn kívül a cég közösségi életében. Továbbá tilalmas hétvégén nem posztolni és a mobilt kikapcsolni. Ahogy mondani szokták: nem kötelező, de erősen ajánlott, ha az ember digitálisan is szociális. Mae munkahelyi életében egyszercsak felbukkan egy titokzatos figura, Kalden. Hogy lehet, hogy olyan helyekre is bejárása van a fiatal srácnak, amelyeket mások nem láthatnak, és miért nem szerepel a céges névjegyzékben? Miért bukkan fel és tűnik el napokra, és miért állítja azt, hogy Mae kezében van a szabad világ sorsa?
Nem nehéz észrevenni a finom utalásokkal felrajzolt Google-szatírát, anélkül, hogy a keresőóriás elleni vádbeszéddé silányulna a könyv. Sokkal többről van benne szó: a titok nélküli világról, arról az életformáról, ahol már nem léteznek privát terek, kicsit hasonlóan az ősdisztópikus regényhez, a MI-hez.
A regény legnagyobb erénye, hogy bár stilisztikailag elég fapadosan, de mégis plasztikusan megmutatja a csak néhány évnyire lévő világot. Már ma is a HR-esek közösségi portóliónkat pásztázzák és a Linkedin kiindulási alap egy jó pozíció elnyeréséhez, digitális lábnyomaink pedig csak gyűlnek, és az évtizedekkel ezelőtt még elítélt vagy furcsának tartott szokások, életvitelek mindennapivá váltak – hiszen egyre több ember él úgy, ahogy nem is gondoltuk volna. Ha sokan csinálnak valamit, pusztán a statisztika alapján máshogy fogjuk megítélni, ahogy a Kör egyik vezetője is egy helyen mondja. Mi a morál, mi az erkölcs, van-e jó vagy rossz magatartás? A Kör világában egyértelmű a válasz: el lehet olvasni a borítón a hárommondatos szlogent, amelyet csupa jószándékból alkottak meg, hogy a világ egy szebb, élhetőbb és demokratikusabb hely legyen. A regény elolvasása után legfeljebb az bukhat ki az olvasóból, hogy akar-e ilyen világban élni? Dave Eggers mindenesetre arra figyelmeztet, hogy ne legyenek illúzióink. Már ebben élünk: az eszközök megvannak, a szándékok megvannak, csak még nincs Kör, vagy ki tudja.
Így lesz ez a regény egyszerre jó – mert elmerülünk az olvasásában – és fontos, mert elgondolkodtat, és nem ígér könnyelmű eszképizmust.
Utóirat az egyébként jó munkát végző fordítónak: a Customer Experience az nem Ügyféltapasztalat, hanem sokkal inkább Ügyfélélmény vagy Ügyfélkezelés – tudom, magyarul sokkal nyakatekertebbnek hangoznak az angol titulusok.
http://sfmag.hu/2016/05/12/dave-eggers-a-kor/